Csorvás város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 5738 fő
Terület: 90.18 km²
Népsűrűség: 63,63 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 66

Fekvése

Magyarország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalán érhető el. A vasútállomás Orosházi tanyák és Csorvás alsó között található.

Története

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu" volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált.

A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.

1857. december 3-tól önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította. A 45 csovási zsidó közül 37-en lettek a holokauszt áldozatai.

A 20. század elejétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.

Nevezetességei

Evangélikus templom, főtér
Katolikus templom, főtér
Református templom, főtér
Második világháborús emlékmű, főtér
Holokauszt emlékmű, Zsidó temető
Trianoni emlékmű

Csorvás testvértelepülései

Uzon – Erdély, Románia

Diószeg – Felvidék, Szlovákia

Felsőhegy – Délvidék, Szerbia

Csorvás díszpolgárai (2007)

Páter Szőke János (1927–) szalézi Don Bosco szerzetes, püspöki helynök
Zalai György (1915–2006) politikus, köz-, helytörténeti-író
Gulyás Mihály (1904–1996) kántortanító, iskolaigazgató, karnagy
Dr. Fehér Dezső (1922–), a magyar lóversenysport neves szervezője
Dr. Molnár András (1939–2003), háziorvos

Galéria

Városháza

Első világháborús emlékmű

Második világháborús emlékmű

Trianon elékmű

Holokauszt emlékmű

Római katolikus templom

Református templom

Evangélikus templom

A Wikimedia Commons tartalmaz Csorvás témájú médiaállományokat.

Következő községek

További községek